Biztosítási dilemma: Együtt vagy külön-külön?

Avagy a társasház közös képviselőjének és a tulajdonosok érdekeinek “finomhangolása”…

Ha már nem vagy olyan szerencsés, hogy önálló gyönyörű családi házad van, akkor bizonyára társasházban laksz.

Te jársz közgyűlésre?

  • Igen? Nagyon jó, mert akkor tudod, milyen harcias viták kerekednek egy-egy téma kapcsán. Sőt, el is tudod mondani a saját véleményedet, segítve ezzel a döntéshozatalt.

  • Nem jársz? Akkor neked tökmindegy, hogy mi történik a házban, te fizeted amit kell és utánad a vízözön. Néha csendben mondod a magadét, de nem nagy hangon, hisz nem voltál ott, amikor a véleményeddel esetleg befolyásolhattad volna a kifogásolt döntés meghozatalát.


    Persze nem mindegy, mikor épült a ház, mert a lakók kor szerinti összetétele valószínűleg ettől függ. A régebbiekben általában több a nyugdíjas elvétve egy-két fiatal pár, aki átmenetileg vagy bérli, vagy a szüleitől megkapta az induláshoz.


A társasház közösségek nagyon sok problémával küszködnek.

Ilyenek például:

  • valaki nem fizeti rendszeresen a közös költséget;
  •  minden évben emelkednek a közüzemi díjak;
  •  minden évben van valami javítani való;
  •  ennek következtében valamennyivel, de minden évben emelkedik a közös költség;
  •  ráadásul ha még pályázni is szeretne a ház, akkor szükséges erre előre spórolni, hogy meglegyen az önrész.


És akkor itt jön be a képbe: együtt biztosítsuk a házat? vagy külön-külön biztosítsuk a lakásunkat?

A közös képviselőnek kötelessége gondoskodni arról, hogy a ház biztosítva legyen.

Ennek érdekében ő mindent meg is tesz, de mit tegyen akkor, ha a közgyűlésen résztvevők ebben megakadályozzák?

Marad az, hogy a lakók külön-külön biztosítják – vagy nem – a lakásukat? És vigye el a  “balhét” a közös képviselő? Talán ezt senki nem kívánhatja tőle… Vagy egymás között beszéljék meg, mit kinek a biztosítása terhére fognak bejelenteni? Ugye ez sem járható út? Pláne akkor, ha valakinek olyan biztosítása van, amelyikben kármentességi díjkedvezményt kapott előre…

És aki nem biztosítja, mondja a következőt: majd az állam segít neki. Na persze! Majd jó esetben egy 20-50 ezer forintos gyorssegély erejéig, aztán oldja meg a család!

Ráadásul, ha a lakók saját biztosítás nélkül egymásnak okoznak kárt, hát felköthetik a fehérneműt és tehetik félre a “malacperselybe” a kártérítési összeget, mert a biztosító behajtja rajtuk a károsult (és biztosított) lakótársuknak kifizetett összeget! Mert hát a biztosító nem szociális berendezkedésű cég. Ő üzleti alapon működik.


Tudni kell, hogy a ház közös biztosítása – ugyan némileg megnöveli a közös költséget -, de a biztosító mindíg kedvezőbb díjtétellel számol.

Ráadásul ezzel megoldott a bérbeadott vagy netán üresen álló lakások biztosítása is, akiknek a tulajdonosát talán nem is tudjátok kicsoda, hol lehet utolérni. A bérlő általában meg nagyban tesz az egészre, jó esetben bérlőként biztosítja a lakást, akkor mázlitok van…

Tehát az ideális állapot a ház közös biztosítása, egy ilyen döntés után ebből a kérdésből már nem lehet vitája a lakóknak egymás között.

Azt a szenzációs előnyt pedig első helyre kellett volna írnom, hogy a kárrendezés mennyivel egyszerűbb így: mindenkinek megvan a maga biztosítása, a közös képviselőnek nem 4-5 biztosítóhoz kell futkároznia, hanem egy biztosítóhoz!

A kárrendezés így gyorsabb, ráadásul ha mindenkinek van egyéni (ingóság)biztosítása, akkor már senki nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy a biztosító perelje tőle a kártérítési összeget.


Megjegyzem, hogy az új építésű “lakóparki” társasházaknál ez fel sem merül kérdésként, mindenki természetesnek tartja a meglétét. Persze lehet, hogy azért, mert többségük hitelből vásárolta meg a lakását. De ha nem abból, akkor is valahogy az újat mindenki jobban félti….


Hogy ki ne felejtsem, amikor egy társasház tulajdonosi közössége a közös biztosítás mellett dönt, akkor mindenkinek célszerű ellenőriztetni (hozzá igazítani) a meglévő biztosítását, ez kiváló alkalom az értékek aktualizálására is.

Majdnem mindegyik biztosító kedvezményt ad, ha a nála lévő társasház biztosítása mellé a lakások ingóságbiztosítása is hozzájuk köttetik, ami persze nem kötelező és mindíg szükség van a józan megfontolásra, számolásra.

A dupla fizetés csak akkor merülhet fel kérdésként, ha hiteled van és a bank kötelez arra, hogy legyen egy lakásbiztosításod. Ilyenkor a felvett hitel összegére célszerű külön biztosítást kötnöd, mert így nem kavarsz be a társasház közös biztosításába (ott ugyebár a tulajdoni hányad a díjfizetés alapja), a bank dokumentálni tudja és senki nem jár pórul.

Szóval, halkan kérdezem Nálatok hogy van? Minden rendben?

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.